2019. július 9., kedd

Látogatás a Holokauszt Emlékközpontban

2019. július 4.


A Bibó István Közéleti Társaság látogatást szervezett a Holokauszt Emlékközpontba. Tagjainkat Kovács Tamás, az emlékközpont igazgatója fogadta a belső udvaron. Bemutatta a zsinagóga épületét és az emlékfalat, amelyre kellő ellenőrzés után folyamatosan kerülnek fel az áldozatok nevei. Az emlékfal temetőként is szolgál, amit az ott elhelyezett kövek tanúsítanak. A belső udvar hat oszlopa a holokauszt hatmillió európai áldozatára és köztük a 600 ezer magyar zsidó áldozatra emlékeztet.

A múzeumról és a kiállításról szóló tájékoztatás a Wallenberg-teremben hangzott el. A gyűjtemény magánkezdeményezésre indult 1990-ben a Magyar Auschwitz Alapítvány keretében. Jakab Attila történész bemutatott néhány mintapéldányt: munkaszolgálatos hátizsákot, koncentrációs tábor női rabruháját, svájci menlevelet, egy személyes levelet 1944. október 15-i keltezéssel. Az Emlékközpont kiállítása gyarapszik, tárgyi adományokat folyamatosan fogadnak. A múzeum ma 1700 tárgyi emléket, 3500 fotót, 5300 dokumentumot és 800 média alapú visszaemlékezést őriz, amelyeket részben a túlélők, részben hozzátartozók adtak össze.

Az Emlékközpont 2002-ben közalapítványi formában kezdte meg a működését. Ma állami intézmény, amely a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt áll. Az intézmény költségvetése szűkös, a fenntartási költségeket éppen fedezi. Fogadják az érdeklődőket, könyvtári estéket és kerekasztal beszélgetéseket szerveznek. Az emlékezetpolitikai tevékenység főleg a január 27-i (nemzetközi Holokauszt Emléknap, Auschwitz felszabadításának évfordulója) és az április 16-i (a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja, a gettósítás kezdete 1944-ben) dátumokhoz kapcsolódik.
A könyvtár köré tudományos munka is szerveződik, főbb témák a zsinagóga története, Auschwitz felszabadításának közelgő 75. évfordulója (2020), orosz partnerrel való együttműködés, amely 17 országból származó kiállítást tart fenn. Befejezésként megtekintettük a kiállítást, amely hosszú történelmi korszakon vezet végig a sikeres asszimiláció „aranykorától” a jogfosztáson át a tömeges megsemmisítésig.

A látogatás során tagjaink számos kérdést tettek fel. A válaszokból megtudtuk, hogy az emlékközpont mind a Sorsok Házával, mind a Terror Házával informális kapcsolatban áll, de tartalmi kérdésekben nem kérik ki a véleményüket. Az emlékközpont fő vonzereje az állandó kiállítás, amelyet évente mintegy 30 ezer látogató keres fel. Az érdeklődők nagyrészt turisták. Tárgyalnak a Dohány utcai zsinagógával, amely ismertsége és központi helye miatt sokkal több látogatót vonz, hogy hívják fel a figyelmet a Páva utcai központra is. Csekély érdeklődés tapasztalható a magyar iskolák részéről. Ennek oka részben a nemzeti alaptanterv, amely szűkszavúan említi a holokausztot, részben pedig a tanárok nem kellő mozgósítása, holott MÁV vasúti kedvezmény is igénybe vehető az emlékközpont felkereséséhez.

A Bibó István Közéleti Társaság is feladatának tekinti, hogy a hiteles nemzeti emlékezet ápolása keretében és az aktuális évfordulókhoz kapcsolódva hívja fel a figyelmet a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont értékeire és lehetőségeire.








2019. június 2., vasárnap

Az új Európai Parlament, értékelés és kilátások

A 2019. május 31-i rendezvény összefoglalója

A Bibó István Közéleti Társaság 2019. május 31-én, öt nappal az Európai parlamenti választások után értékelte a friss eredményeket. A rendezvény előadói Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Göncz Kinga, az Európai Parlament (EP) volt képviselője (MSZP) és Donáth Anna, újonnan megválasztott Európai parlamenti képviselő (Momentum) volt. A beszélgetést Balázs Péter, a Bibó István Közéleti Társaság elnöke vezette.

A nyilvános esemény a „Chatham House” szabályok szerint folyt: a résztvevők szabadon felhasználhatják a kapott információkat a nélkül azonban, hogy hivatkoznának a megszólalók személyére, politikai vagy egyéb identitására. Így az előadók nem a sajtó számára fogalmaztak, hanem a hallgatósággal osztották meg a véleményüket.

Az Európai parlamenti választások politikai következményeit illetően Magyarországra és az Európai Unió jövőjére vonatkozóan az alábbi fő megállapítások hangzottak el.
A 2019 évi EP-választás tétje nagyobb volt a korábbiaknál, ami a megnövekedett politikai érdeklődésben és a magasabb választói részvételben is tükröződött mind Európában általában, mind pedig Magyarországon.

Nőtt az Európai Parlament súlya a kétszintű európai kormányzásban, ezért nem közömbös, hogy kik és milyen politikai célokkal vesznek részt a munkájában. Habár az EU-szintű jogalkotásban az EP inkább a jogszabályokat jóváhagyó „felsőház” szerepét tölti be, az ún. együttdöntési eljárásban fontos beleszólást kap az elsődleges jogalkotó fórum, a Tanács mellett.

A nagy nemzetközi érdekkonfliktusokban az egyes államok – a legnagyobbak kivételével – nem alkuképesek. Például a nemzetközi klímaegyezmény végjátékában az USA, Kína és Oroszország vettek részt. Ugyanakkor a globális alkukból sem szabad kimaradni, mert akkor mások döntenek rólunk: „ha nem ülsz az asztalnál, rajta leszel a menün”. Az Európai Unió alkalmas keret a kisebb, sőt a nagyobb tagállamok cselekvéséhez, egyfajta „Noé bárkája”, amely védelmet nyújt a globalizáció tengerén.

Az EU súlya megnőtt a politikai döntéshozatalban, mivel a tagállamok számos területen ráruházták a hatáskörüket, illetve együttesen, az EU szintjén tanácskoznak és döntenek. Hátránya ugyanakkor, hogy a tagállami kormányok a rövid távú, hazai politikai érdekeiket követik, ezért csak a népszerű döntéseket hozzák meg. Például megalkották a közös valutát, az eurót, de hiányzik hozzá a fiskális és a bankunió, amelyek nélkül nem teljes a rendszer. Hasonlóképpen a közös külpolitika is „fogatlan” a közös biztonságpolitika nélkül.

Az Európai Unió a világháborús konfliktus utáni békeprojektként jött létre, azután kifejlesztette a jóléti ágát, majd Európa egyesülését követve geopolitikai dimenziókat öltött. Jelenleg az EU a globális versenyképességi versenyben próbál helyt állni. Ma egyaránt napirenden van Európa biztonsága, az integráció gazdasági oldala az újraelosztás kérdései révén, valamint az identitáspolitika számos vonatkozása. Kérdés, hogy milyen politikai programok alapján és mely módon válaszolunk a kihívásokra? Közösen keressük-e a megoldásokat, vagy elszigetelten, egymás rovására? Ebből a szempontból is igen fontos volt az EP-választás kimenetele.

Az előzetes mandátumbecslések a radikális jobboldal előretörését jósolták, ez azonban nem következett be. A szélsőjobb pártok együttesen az EP képviselői helyek mintegy 23 százalékát szerezték meg, ezzel nem tudnak fontos döntéseket megakadályozni, amint azt remélték. Ugyanakkor Lengyelországban, Magyarországon és Olaszországban jelentős súlyt képviselnek. Az európai együttműködés hívei, a centrum pártok nem omlottak össze, egyesek részaránya csökkent (mérsékelt konzervatívok, szocialisták), ugyanakkor mások erősödtek (liberálisok, zöldek). Eddig az Európai Néppárt és a szocialista pártcsalád összefogása elegendő volt a többséghez, az új EP-ben ehhez a liberálisokra, illetve a zöldekre is szükség lesz. Összességében azonban az Európa-párti többség megmaradt a széthúzó „szuverenistákkal” szemben.

Ez a többség az EU vezetőinek kiválasztásába is szeretne nagyobb beleszólást kapni. E tekintetben folytatódik a verseny a tagállamokat képviselő Tanács és a politikai pártok listáin megválasztott EP között. A Tanácsban a kormányok képviselői a hazai mandátumok és érdekek szerint járnak el, ezzel szemben az EP-ben a képviselők egyéni mandátummal rendelkeznek és szabadon, önállóan foglalhatnak állást. Habár tagállami politikai pártok jelöltjeiként kerülnek az EP-be, felül tudnak emelkedni a hazai korlátokon és európai célok és érdekek szószólóivá válhatnak. Fontos azonban, hogy valamelyik nagy pártcsaládhoz tartozzanak, különben elvész a szavuk a 751 tagú parlamentben.
A következő időszakban Európa biztonsága, a közös határellenőrzés kérdései, a schengeni rendszer fenntartása, az európai energiapolitika, a gazdaságpolitika és a versenyképesség és a klímapolitika lesznek a legfontosabb témák.

Magyarországon a Fidesz a túlerős és aránytalan kormányzati hátszélhez képest viszonylag szerényen szerepelt. 13 képviselője lesz az EP-ben, ez kevesebb annál, amit remélt. Az ellenzéki oldalon jelentős átrendeződés történt, minden várakozást felülmúlva nőtt a Momentum és a Demokratikus Koalíció súlya, ezzel szemben csupán egy-egy képviselői helyet ért el az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik és kiesett az LMP. Magyarország méltó képviselete két pártcsaládban biztosított: a szocialista és a centrista-liberális csoportokban, de hiányozni fog a zöldeknél. Bizonytalan a Fidesz helye a változatlanul legnagyobb Európai Néppártban, a korábbi felfüggesztéséről még nem született döntés és bizonytalan, hogy visszaveszik-e.

Az EP-választás nyomán kezd kikristályosodni a hazai ellenzéki mezőny, amely az őszi önkormányzati választáson indul, és amely megrengetheti a NER-t. Az ellenzék küldetése, hogy egészséges társadalmat építsen, erősítse a demokratikus tudatot és védjen a szélsőjobb káros hatásaival – a gyűlölködéssel, a széthúzással – szemben. 













2019. május 22., szerda

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

A belépési nyilatkozat ide kattintva tölthető le




















2019. május 20., hétfő

Meghívó – Az új Európai Parlament. Értékelés és kilátások

A Bibó István Közéleti Társaság beszélgetésén öt nappal a 2019. május 26-i Európai parlamenti választások után értékeljük a friss eredményeket és a hallgatósággal együtt megvitatjuk a választások politikai következményeit Magyarországra és az Európai Unió jövőjére vonatkozóan

2019. május 31-én, pénteken 16 órakor
a Haris Parkban (II. Marczibányi tér 6-7.)

Az értékelés résztvevői:

Bajnai Gordon volt miniszterelnök
Göncz Kinga, az Európai Parlament volt képviselője (MSZP)
Donáth Anna, az Európai parlamenti választás képviselőjelöltje (Momentum)

A beszélgetést vezeti:

Balázs Péter, a Bibó István Közéleti Társaság elnöke

Az esemény nyilvános, de a beszélgetés a „Chatham House” szabályok szerint folyik: a
résztvevők szabadon felhasználhatják a kapott információkat anélkül azonban, hogy
hivatkoznának a megszólalók személyére, politikai vagy egyéb identitására.
Kérjük, hogy részvételi szándékát, valamint az Önnel együtt érkezők számát a terem
korlátozott befogadóképessége miatt feltétlenül jelezze a bibotarsasag@gmail.com címen
legkésőbb 2019. május 25-ig.
A belépés ingyenes, de a terem bejáratánál felállított perselyben ki-ki elhelyezheti a
rendezvény költségeihez való önkéntes hozzájárulását.
Kérjük, adója 1%-át ajánlja fel a Bibó István Közéleti Társaságnak! Adószámunk:

18103562-1-41

Budapest, 2019. május 17.


2019. február 18., hétfő

Balázs Péter a Pompeo látogatásról és a magyar külpolitikáról – Heti Tv, 2019. február 13.


Balázs Péter február 9-i beszéde


LÁTLELET MAGYARORSZÁGRÓL
Balázs Péter előadása a Köztársaság Napján
2019. február 9.
Az évértékelések évada van. Felfogásom szerint az tartson évértékelőt, aki politikai felelősséget visel: számoljon el a tetteivel. Én látlelet készítésére vállalkoztam. Látleletet akkor vesznek fel, ha valakit baleset vagy inzultus ért és ennek hatását kell röviden, de pontosan diagnosztizálni. Most a „magyar beteg” jelentkezik vizsgálatra, lássuk, milyen állapotban van? Alaposan helybenhagyták, a tünet-együttes súlyos, viselkedése tájékozódási és tudatzavarra utal: páciensünk 30 éve határozottan elindult egy cél felé, de egészen máshová érkezett, amit képtelen feldolgozni. Ennek okait vizsgáljuk belülről és kívülről! 

2019. február 13., szerda

Videók a február 9-i, Köztársaság napi rendezvényről

Videók a február 9-i, Köztársaság napi rendezvényről

Balázs Péter:

noÁr először:

Vörös Imre:

2019-ben a Bibó István Demokrácia-díj kitüntetettje Vásárhelyi Mária. Díjátadás:

noÁr másodszor:

Péterfy Gergely:

2019. február 9., szombat

Facebook videó a február 9-i rendezvényünkről

A köztársaság állapotáról című rendezvényünk live videója utólag is megnézhető a Facebook oldalunkon. Vágott és szerkesztett HD változattal is hamarosan jelentkezünk.

BIKT ÉVÉRTÉKELŐ 2019
Közzétette: BIKT, Bibó István Közéleti Társaság – 2019. február 9., szombat

2019. január 24., csütörtök

MEGHÍVÓ

A köztársaság állapotáról
címmel tartja meg évi nyilvános évértékelő konferenciáját a Bibó István Közéleti Társaság 2019. február 9-én, szombat de. 10.30-kor a Haris Parkban (Budapest, II. Marczibányi tér 6–7.).

Előadók: Balázs Péter volt külügyminiszter
Látlelet Magyarországról

Vörös Imre egyetemi tanár, volt alkotmánybíró
Közigazgatási bíráskodás a közjogi rendszerünkben - merengés az alagsorból (előzmény: egy korábbi ÉS publicisztika (XXXI. évf. 47. sz. 1987. november 20.)

Péterfy Gergely József Attila-díjas író
"Recrudescunt vulnera"
rappel:
Molnár Áron – noÁr színművész, civil aktivista

Az összejövetelen sor kerül a Bibó István Demokrácia-díj átadására.

Részvételi szándékát, valamint az Önnel együtt érkezők számát a terem korlátozott befogadóképessége miatt feltétlenül jelezze
címen, legkésőbb 2019. február 3-ig.
A belépés ingyenes, de kérjük, hogy a terem bejáratánál felállított perselyben ki-ki helyezze el a rendezvény költségeihez való önkéntes hozzájárulását.
Kérjük, adója 1%-át ajánlja fel a Bibó István Közéleti Társaságnak!
Adószámunk:    18103562-1-41


Szeretettel várjuk!
Volosin Hédi
főtitkár