2019. július 9., kedd

Látogatás a Holokauszt Emlékközpontban

2019. július 4.


A Bibó István Közéleti Társaság látogatást szervezett a Holokauszt Emlékközpontba. Tagjainkat Kovács Tamás, az emlékközpont igazgatója fogadta a belső udvaron. Bemutatta a zsinagóga épületét és az emlékfalat, amelyre kellő ellenőrzés után folyamatosan kerülnek fel az áldozatok nevei. Az emlékfal temetőként is szolgál, amit az ott elhelyezett kövek tanúsítanak. A belső udvar hat oszlopa a holokauszt hatmillió európai áldozatára és köztük a 600 ezer magyar zsidó áldozatra emlékeztet.

A múzeumról és a kiállításról szóló tájékoztatás a Wallenberg-teremben hangzott el. A gyűjtemény magánkezdeményezésre indult 1990-ben a Magyar Auschwitz Alapítvány keretében. Jakab Attila történész bemutatott néhány mintapéldányt: munkaszolgálatos hátizsákot, koncentrációs tábor női rabruháját, svájci menlevelet, egy személyes levelet 1944. október 15-i keltezéssel. Az Emlékközpont kiállítása gyarapszik, tárgyi adományokat folyamatosan fogadnak. A múzeum ma 1700 tárgyi emléket, 3500 fotót, 5300 dokumentumot és 800 média alapú visszaemlékezést őriz, amelyeket részben a túlélők, részben hozzátartozók adtak össze.

Az Emlékközpont 2002-ben közalapítványi formában kezdte meg a működését. Ma állami intézmény, amely a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt áll. Az intézmény költségvetése szűkös, a fenntartási költségeket éppen fedezi. Fogadják az érdeklődőket, könyvtári estéket és kerekasztal beszélgetéseket szerveznek. Az emlékezetpolitikai tevékenység főleg a január 27-i (nemzetközi Holokauszt Emléknap, Auschwitz felszabadításának évfordulója) és az április 16-i (a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja, a gettósítás kezdete 1944-ben) dátumokhoz kapcsolódik.
A könyvtár köré tudományos munka is szerveződik, főbb témák a zsinagóga története, Auschwitz felszabadításának közelgő 75. évfordulója (2020), orosz partnerrel való együttműködés, amely 17 országból származó kiállítást tart fenn. Befejezésként megtekintettük a kiállítást, amely hosszú történelmi korszakon vezet végig a sikeres asszimiláció „aranykorától” a jogfosztáson át a tömeges megsemmisítésig.

A látogatás során tagjaink számos kérdést tettek fel. A válaszokból megtudtuk, hogy az emlékközpont mind a Sorsok Házával, mind a Terror Házával informális kapcsolatban áll, de tartalmi kérdésekben nem kérik ki a véleményüket. Az emlékközpont fő vonzereje az állandó kiállítás, amelyet évente mintegy 30 ezer látogató keres fel. Az érdeklődők nagyrészt turisták. Tárgyalnak a Dohány utcai zsinagógával, amely ismertsége és központi helye miatt sokkal több látogatót vonz, hogy hívják fel a figyelmet a Páva utcai központra is. Csekély érdeklődés tapasztalható a magyar iskolák részéről. Ennek oka részben a nemzeti alaptanterv, amely szűkszavúan említi a holokausztot, részben pedig a tanárok nem kellő mozgósítása, holott MÁV vasúti kedvezmény is igénybe vehető az emlékközpont felkereséséhez.

A Bibó István Közéleti Társaság is feladatának tekinti, hogy a hiteles nemzeti emlékezet ápolása keretében és az aktuális évfordulókhoz kapcsolódva hívja fel a figyelmet a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont értékeire és lehetőségeire.